Háború Ukrajnában

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.








Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek
 

Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.

Dezső András Dezső András

Orbán az EU-csúcs előtt konzultált az ellenzékkel, ők pedig Paksról és az inflációról is kérdezték
 

Orbán az EU-csúcs előtt konzultált az ellenzékkel, ők pedig Paksról és az inflációról is kérdezték

Az e heti EU-csúcstalálkozó előtt a parlamenti pártok frakcióvezetőivel konzultált Orbán Viktor kormányfő, ám a zárt ülésen elhangzottakról az azon részt vevő ellenzéki politikusok nem beszélhettek, és egyelőre Orbán sajtófőnökét is hiába kérdeztük a részletekről. Az ellenzékiek sok mindenről kérdezték a találkozón a miniszterelnököt: háborúról, inflációról, Paks II.-ről, EU-s pénzekről.

hvg.hu hvg.hu







Először el sem hitték, hogy létezhet, most újra ez fenyegeti a világot: mi az a stagfláció?
 

Először el sem hitték, hogy létezhet, most újra ez fenyegeti a világot: mi az a stagfláció?

Egyre gyakrabban hangzik el, hogy az 1970-es évek után újra stagflációba süppedhet a világ. A 2010-es években hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre nagy a gazdasági növekedés, csekély a munkanélküliség, alig van infláció, és alacsonyak a kamatok, és még 2020–21-ben is hihettük azt, hogy csak a járvány okozott ideiglenes visszaesést, de mostanra egyre biztosabban látszik: ennek az időnek vége van.